2024. szeptember 20., péntek

Mit mutat nekünk a James Webb űrtávcső?

 A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space telescope – JWST) indítására 2021. december 25.-én került sor. Az 1990-ben indított Hubble űrtávcső következő generációs űrtávcsőként tervezték. A Hubble Föld körüli pályán fut és főleg a látható fény tartományában működik. Látványos eredményeket hozott, sok távoli galaxist érzékelt, kb. 6-8 vöröseltolódásig. A vöröseltolódás feltehetően a világegyetem tágulásából fakad, minél távolabb a galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódás. Feltételezik, hogy ezek a galaxisok úgy látszanak, mint 12,8 milliárd évvel ezelőtt néztek ki, kb. egy milliárd évvel azután, hogy az állítólagos ősrobbanás létrehozta az univerzumot.

A szekuláris tudósok meglepődtek az eredményeken, amelyek azt mutatták, hogy azok a távoli galaxisok teljesen kialakultak voltak, nem pedig kiforratlanak. A Hubble távcső nem tud messzebbre látni, mivel a vöröseltolódás még magasabb, a kibocsátott fényt elnyelik a hidrogén atomok, tehát, ezek a még távolibb galaxisok átlátszatlanok.

A James Webb űrtávcsövet úgy tervezték, hogy még messzebbre lásson. A tervezés már a 1990-es években elkezdődött, de a tervezés, a megépítés és a kihelyezés több évtized munkája volt. A távcső tükre sokkal nagyobb a Hubble távcsőénél, arannyal bevont berilliumból készült. Ez a távcső infravörös sugárzást érzékel, a látható fénnyel ellentétben, tehát még távolibb galaxisokat láthat. E cél megvalósítása érdekében, extrém alacsony hőmérsékletnél funkcionál, kevesebb, mint 40K (-240 °C).

A JWST nem Föld körüli pályán mozog, hanem a Lagrange-pont L2-nél a nap körül forog, együtt a földdel, másfél millió kilométerre távolabb a naptól. Ez azt jelenti, hogy nem lehet karbantartani, de eddig jól működik. A Wikipédia cikke szerint, a beruházás céljai a következők:

1. Az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek.

2. A galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása.

3. A csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a megértése.

4. A bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

Kicsit gúnyosan megjegyezném itt, hogy a NASA éppen 10 milliárd dollárt adott ki, hogy létrehozzon valamit, amely tanulmányoz olyan dolgokat, amelyek nem történtek meg.



Mielőtt bármilyen eredmények jöttek volna a JWST-től, teremtéshívő tudások a következőket mondták: A JWST-vel észlelt felfedezések továbbra is ellentmondani fognak a világegyetem eredetéről megfogalmazott evolúciós elméleteknek, és bonyolítani fogják azokat. Jusson eszünkbe, hogy a materialisták feltételezik, hogy úgy néznek ezekre a dologra, ahogyan voltak a távoli múltban, hamarosan az ősrobbanás után.

A szekuláris tudósok előremondták, hogy milyen eredményeket vártak:

1. Nagyobb távolságnál, kevesebb galaxist vártak, lényegében semmilyent 14. vöröseltolódásnál messzebbre.

2. A legtávolibb, legrégibb galaxisoknak lenne alacsony tömege, szabálytalan, formálatlan lennének (bébi galaxisok).

3. A legtávolibb galaxisokban nem lenne nehéz elem (azaz, hidrogénnél, héliumnál, lítiumnál nehezebb) és csak III. populációs csillagok lennének.

Tudniillik, a materialista elméletek szerint, a nehezebb elemek a csillagokban jönnek létre. Ezek felrobbannak, aztán újra formálódnak újabb csillagokká. A III. populációs csillagok feltehetően a legkorábbiak, tehát, csak könnyű elemeket tartalmazhatnak. A II. populációs csillagok nehéz elemeket is tartalmaznak, az I. populációsak még több olyanokat. A mi napunk I. populációs csillag akar lenni.

Érdekes megjegyezni, hogy az I. és II. populációs csillagokat látják az univerzumban, a III. populációsakat pedig nem, ezek csak elméleti szinten léteznek.

Jason Lisle teremtéshívő csillagász szintén jósolt néhány dolgot, mielőtt beérkeztek volna az első eredmények:

1. Sok galaxist fognak látni, még a 14. vöröseltolódáson túl is.

2. A legtávolibb galaxisok teljesen kiformáltak, masszívak és jól strukturáltak lesznek.

3. A legtávolibb galaxisokban lesznek nehéz elemeket tartalmazó csillagok.

Az első képek 2022 júliusában jöttek be. Tehát, mit találtak valójában?


1. Nagy távolságban is sok galaxis található, még 14. vöröseltolódáson túl, egészen 15.-20.-ig.

2. A legtávolibb galaxisok teljesen kiformáltak, masszívak és jól strukturáltak. Nincsenek bébi galaxisok.

3. A legtávolibb galaxisokban nehéz elemek is kimutathatóak.

Jason Lisle szintén mondta előre, hogy a szekuláris tudósak mentegetőnek majd:
Felépül a bizonyíték, hogy az első galaxisok korábban jöttek létre, mint vártuk….”
sok galaxis kiformálódhatott az univerzumban korábban, mint eddig gondoltunk”

Az is felmerült, hogy a 13,5 milliárd évet, mint az univerzum eddig feltételezett korát, meg kéne duplázni.

Teremtéshívő tudósok nem lepődnek meg az eredményeken, mivel hiszik, hogy függetlenül attól, milyen messzire található egy galaxis, teljesen kiformáltan és éretten jött létre. I. Mózes 1,16 – a csillagokat is Isten teremtette.


Források:

James Webb Space Telescope
https://en.wikipedia.org/wiki/James_Webb_Space_Telescope#Mission_goals

James Webb űrtávcső
https://hu.wikipedia.org/wiki/James_Webb_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91

Faulkner, Danny. Why the Hubble telescope is causing evolutionists to panic
https://www.youtube.com/watch?v=zqUkhyxCbPE

Harwood, Mark. New telescope findings challenge big bang theory
https://www.youtube.com/watch?v=SgSITin3obc

Lisle, Jason. JWST
https://www.youtube.com/watch?v=EOx7tbSLGk0&t=1474s

Creation.live. The mind-blowing purpose of outer space
https://www.youtube.com/watch?v=_UCXl2rVQWY



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése