Kérdés: Nem túl rövid az idő az Özönvíz és Ábrahám között, hogy beleférjenek az I.Mózes 9-11-ben leírt események?

 Majdnem minden modern Biblia fordítás szerint, Nóé utódjainak fiai I.Mózes 11,10-26-ban feljegyzett életkorai alapján mikor megszületett a fia, a következő generáció, 292 év telt el az Özönvíz és Abrám (később: Ábrahám) születése között. Ez túl kevés időnek tűnik ahhoz, hogy növekedjen a népesség a Bárkából kiszállt nyolc embertől, és elég nagy legyen, hogy a Bábeli Torony építésébe belekezdjen, és akkor az egész föld színére szélesedjen, hogy a Nimród által alapított kultúrák alakuljanak, és később olyan nagyhatalmak képződjenek ki, mint Sumer, Egyiptom és Asszíria, amelyek léteztek Abrám idejében – talán még a Kínai és Dél Amerikai civilizációk is. Ráadásul, Nóé és Sém még éltek volna, mikor Abrám megszületett, és ha így lett volna, furcsa dolog, hogy a Biblia nem említi meg.

Akkor is, ha Táré életkorát Abrám születésekor 70-től 130-ra módosítjuk, Ap. Csel. 7,4; I.Mózes 11, 32; 12,4 figyelembevételével, még mindig csak 352 év telt volna el az Özönvíz óta. Ez azt jelenti, hogy nem jó a Bibliában található történelem? Erre, egy lehetséges megoldást javasoltak.

Az ószövetség újkori fordítások alapja a héber Maszoréta szöveg, aminek a legrégebbi teljes kézirata a XI. századi Leningrádi Kódex. Léteznek, viszont, egyéb, egymástól független tanúi a szent szövegnek. A Szeptuaginta (LXX), a III.-II. században Alexandriában elkészített fordítása a héber szentírásnak. A Szamaritánus Pentateuchus az egyetlen része az ószövetségnek, amelyet a Szamáriai közösség istentől ihletett szentírásnak tekinti, és ez a Maszoréta szövegtől valamennyire eltérő héber szöveget őrzi. Flavius Josephus zsidó-római katonai vezető és történész volt. Az első század vége felé írta a Zsidók Története című könyvét, amely a történelmet egészen a teremtésig visszamenve dolgozza fel. Görög nyelven írt, de több helyen azt állítja, hogy a héber nyelvű szent könyveket használta, amelyeket saját maga fordított.

Ha az I.Mózes 11-ben található genealógiát (Nóétól Abrámig) összehasonlítjuk a négy forrásban, azaz a Maszoréta szöveg (MT), a Szeptuaginta (LXX), a Szamaritánus Pentateuchus (SP) és Josephus, azt látjuk, hogy az apák életkorai a fiaik születésekor eltérőek. A Táblázatban látjuk az összehasonlítást.

Táblázat:

            Maszoréta         LXX          Szamaritánus         Josephus

Nóé          (+2)              (+2 )               (+2)                         -

Sém          (100)           (100)                (100)                      -

Arpaksad    35               135                  135                      135

                    -             Kénán 130*                      -                                         -

Selah          30                130                 130                      130

Héber         34                134                 134                      134

Peleg          30                 130               130                       130

Reú             32                 132               132                       132

Szerúg         30                 130               130                      132

Náhór          29                 179*              79                        120

Táré            130*              130*              130*                   130*

Özönvíztől  352              1.232             1.002                  1,043

Abrámig

(*Kénan kihagyva, Náhór módosítva – 1.002)

(*Módosítva. Minden forrás egyetért azzal, hogy Táré 70 évesen szült fiúkat, viszont, Ap.Csel. 7,4, I.Móz. 11,32 és I.Móz. 12,4 verseket használva, 130 éves lehetett, mikor megszületett Abrám)

Bár vannak különbségek a források között, valamint variációk a tanúk között minden forrásra nézve, általában úgy tűnik, hogy LLX, SP és Josephus egyetértenek MT-vel szemben, hogy az Özönvíztől Abrám születéséig eltelt idő sokkal hosszabb volt, kb. ezer év 350 helyett. Ezt megerősíti Josephus az Apión ellen című könyvében, mikor állítja, hogy kr. u. 70-ben már kb. 5.000 éves volt a föld.

Feltételezik, tehát, hogy az első évezred k. e.-i, valamint az első évszázad k. u.-i periódusban használatban levő héber szentírások a további szövegek alapját képezik, és ezek tartalmazták a hosszabb életkorokat a nemzetségtáblázatban. A későbbi héberben, amely a Maszoréta szöveg elődje, ezek megváltoztak, vagy másolási hiba miatt, vagy másképpen – akár szándék szerint. Ennek lehetséges okait a lenti referenciák tárgyalják.

Ha tényleg ez a helyzet, akkor az Özönvíztől Abrámig eltelt hosszabb időszak, 1.000 év, elég időt engedne, hogy megtörténjen a Bábel Tornyi esemény, és hogy utána elterjedjen a civilizáció az egész földre.

Források:

Lyons, Eric, How old was Terah when Abraham was born?
Online blog: https://apologeticspress.org/how-old-was-terah-when-abraham-was-born-758/

NathanH83, Were the pyramids build before the flood?
Online: https://www.youtube.com/watch?v=VI1yRTC6kGE&t=211s

Petrovich, Doug, What is the Septuagint? Does it explain archaeological chronology?
Online: https://www.youtube.com/watch?v=w8BqXrBzgVY&t=0s

Rudd, Steve, 2017. Flavius Josephus Genesis chronology
Online: https://www.bible.ca/manuscripts/Josephus-Flavius-Chronology-Genesis5-Textual-variants-Bible-manuscripts-Old-Testament-Torah-Tanakh-creation-5467BC-age-earth-Daniel9-70-weeks-70AD.htm

Smith, Henry B., Jr. 2018. The case for the Septuagint’s chronology in Genesis 5 and 11. In Proceedings of the Eighth International Conference on Creationism, ed. J.H. Whitmore, pp. 117–132. Pittsburgh, Pennsylvania: Creation Science Fellowship.
Online: https://digitalcommons.cedarville.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1003&context=icc_proceedings