Pünkösdi pásztor reagál

Ma kaptam meg ezt az elgondolkodtató cikket, melyet e szerint továbbítok:

Forrás: http://www.johnthebaptisttv.com/2011/04/15/pentecostal-pastors-speak-out/

MI TÖRTÉNT A PÜNKÖSDI MOZGALOMMAL?
-írta Wayne Greulich.

Néhány ember leszólja a pünkösdi / karizmatikus mozgalmat, mintha az lenne a kapu, amin keresztül a mostani korrupció bejutott a modern egyházba. Bár van ebben igazság, mégsem teljesen helyes.

Pünkösdi gyülekezetbe születtem 56 évvel ezelőtt, ott nőttem fel, tanultam az egyik főiskolájukon, és pasztoroltam 3 gyülekezetüket. Azt hiszem, emiatt rendelkezem a mozgalommal és annak történelmével kapcsolatban bizonyos fokú tudással, ismeretséggel... Ugyanakkor, olyan megtiszteltetésben részesültem, hogy megismerhettem és beszélgethettem bizonyos pünkösdi úttörőkkel, mikor még életben voltak. Ráadásul, Frank Bartleman számos könyve évek óta a birtokomban van. Nem akarom, azért, szakértőnek ajánlani magamat, csak tudatni szeretném az olvasóval, hogy amit most állítok, nem a tudatlanság, feltételezés és spekuláció vákuumából ered.

A pünkösdi mozgalom a szentség mozgalomból származott. Azok közül, akik a születésénél közreműködtek, sokan a szentség emberei voltak, akik meghaltak maguknak, felvették a keresztet, és követték Jézus Krisztust az Ő Szelleme és Igéje irányítása alatt. Az átváltozott életek, a csodák, és az üldözések sokasága teljesen valóságos volt. Istennek adhatunk hálát azokért az úttörőkért, akik – Isten késztetése és keze alatt – egyengették az utat a megújult szabadság és a Szent Szellem munkája felé Krisztus Egyházában. Nem a Szellem megmozdulásával vagy azokkal kapcsolatban merültek fel a problémák, akik keresték az Urat és megtapasztalták a Szellemmel való betöltekezést és a Szellemben való járást. A legtöbb probléma azokkal kapcsolatban keletkezett - úgy, mint manapság is – akik el akarták kerülni a keresztet. Ezek olyan emberek voltak, akik kívánták a Szellemben járó élet áldásait, de nem akartak meghalni a bűnnek, a testnek, és saját maguknak.

Már 1907-ben Frank Bartleman írt a döbbenetéről azzal kapcsolatban, hogy milyen fajta emberek beszivárogtak a pünkösdi mozgalomba. Sokan a kontinens minden részéről sereglettek a pünkösdi mozgalmakba a Szellem áldásait keresve, de nem akarták a szentséget, a bűnvallást, az Úr előtti összetöretést, és a keresztfelvételt vállalni. A probléma gyökere manapság is ugyanaz. A modern egyház tele van olyan önző, bűnös emberekkel, akik Isten áldásait kívánják ugyan, de nem választják a kereszt útját.

A problémát tovább bonyolítják azok a hamis prédikátorok, próféták és tanítók, akik nem hirdetik a keresztet, vagy a Krisztuskövetésnek az árát. Ehelyett, a mai „keresztyén” gyűjt magának olyan prédikátorokat, prófétákat és tanítókat, akik tetszenek a testnek, kényelemben dédelgetik azt – ezek a szakértők egy olyan fajta „keresztyénséget” alkottak, amely egyesíti a testet a szellemmel. Ez, pedig, NEM LEHET, mivel a test és a szellem egymás ellenségei. A Szentírás egyértelművé teszi azt, hogy vagy az egyiket vagy a másikat kell követni – Istent vagy a mammont.

A pünkösdi / karizmatikus gyülekezetek szégyenére, sokan közülük – bár nem mindegyik (ne essünk az általánosítás hibájába) – elhagyták a kereszt, a szentség, a világtól való elkülönülés, és az igaz teljes evangélium hirdetését. A modern egyház túlnyomó része elhagyta a Biblia Krisztusát, egy „új és tökéletesített Krisztus” kedvéért, akinek nincsen keresztje, csak szeretete; nincsen szentsége, csak kegyelme, nincsen igazsága, csak áldása, és aki nem Bíró, csak kozmikus Mikulás bácsi.

Nagy szükség van azokra, akik meghalnak maguknak, felveszik a keresztet, és az igaz Krisztusról tesznek tanúságot! Isten keresi azokat, akik istenfélő módon élnek Jézus Krisztusban – az üldözésnek ellenére! Szükség van azokra, akik elutasítják a világot, akik gyűlölik a bűnt, akik nem félnek senkitől, csak Istentől; akik azt teszik, amit Ő akar, azt beszélik, amit Ő mond, és akiket az Ige és a Szellem Krisztus képmására formál, hogy Krisztusnak emberi képviselői legyenek az elveszett, halálra ítélt világban. Ez Jézus Krisztus Egyháza.

Isten segítsen nekünk, testvéreim. Dolgozzunk, amíg tart a nap, mert jön az éjszaka, mikor senki nem dolgozhat. Munkálkodjunk hűségesen vele együtt. Ne féljünk attól, amit az ember gondol, vagy amit az ember tehet, csak attól féljünk, aki Megváltó és Király.

MICHAEL válaszol-
Én is pásztor vagyok „pünkösdi” gyülekezetben, már 44 éve. Nem is szeretjük a „pünkösdi” címkét, mert a legtöbb ember eszébe juttatja mind azokat a túlkapásokat és szélsőségeket, amelyek bejöttek „a nyájat nem kímélő farkasok” által...