Teremtéssel foglalkozó webhely

 Apropó a fenti nemrég posztolt cikkeim, megemlítettem, hogy mostanában foglalkozom az olyan kérdésekkel, mint a tudományos kreacionizmus és az eszkatológia.

Ami a tudományos teremtéstant illeti, nagyon sok angol nyelvű szolgálat, blog, webhely, YouTube csatorna, s a többi, létezik, ahol tárgyalják a teremtés és evolúció ügyét. Ezeket ismerem, néhányat követek is. Aztán, tavaly bevontak itt Magyarországon a Creation Projektbe, ahol már több éve kiadnak ezen a témán anyagokat, többek között egy Creation Magazint. Arra kértek, hogy írjak számukra olyan rövid cikkeket, amelyben válaszolok „gyakran ismételt kérdésekre”, és arra is, hogy időként fordítsak magyarról angolra anyagokat.

Az előző poszt, az egy olyan nemrég elkészült cikkem.

A Creation projekt webhelyét Fire Mediának hívják, ahol több információ található erről a szolgálatról. Itt a link:
https://firemedia.hu/

Mit mutat a C-14-es kormeghatározó módszer?

 Kérdés: Bizonyítja-e a C-14-es kormeghatározás, hogy a kőzetek több száz millió évesek?

A radiometrikus módszereket használják, hogy meghatározzák azoknak a kőzetrétegeknek a korát, amelyek feltételezés szerint több millió, illetve több százmillió évesek. Több olyan módszer létezik, közülük a legismertebbek az urán-ólom és a kálium-argon.

A C-14-es ill. szénizotópos kormeghatározást, viszont, nem az üledékes kőzetek vizsgálatára használják, hanem olyan egykor élő anyagokból álló tárgyak kora meghatározására, mint pl.: a fa, a bőr vagy a természetes rostból készült szövet.

A szénizotópos kormeghatározás alapja a következő. Minden élőlény tartalmaz szénatomokat, mivel a szén az élet alapja. Az összes biokémiai molekula, a fehérjék, a zsírok, a nukleinsavak és a lipidek, széntartalmú polimerekből állnak. A természetben előforduló szén három izotópban létezik: a C-12-es atommagjában hat proton és hat neutron van, és ez a természetes szén 99%-át képezi. A C-13-asnak plusz egy neutronja van, és ennek a aránya kb. 1%-a. Ez a két izotóp stabil, radioaktív bomláson nem megy át. A hat protonjával és nyolc neutronjával, a C-14-es jelen van a földi légkörben, mértékben egy atom az egy billióhoz (1:10¹²). Ez az izotóp radioaktív, nitrogén-14-re bomlik 5.730 év felezési idővel. Ez azt jelenti, hogy a mintában jelenlevő C-14 mennyisége annyi idő alatt a felére, kétszer annyi idő alatt a negyedére csökken, és így tovább.

Amint bomlik a C-14-es, ugyanakkor több jön létre a légkör felső rétegeiben, a kozmikus sugárzás N-14-esre gyakorolt hatására. Feltételezik, hogy ez a folyamat egyensúlyban van, hogy a bomló anyag mennyisége azonos a létrejövő mennyiségével, vagy legalább ez volt a helyzet az ipari forradalom kezdete előtt, és újabban a nukleáris fegyverek légköri tesztelése kora előtt.

A légkörben generált C-14-es gyorsan oxidálódik szén-dioxidra, amely aztán a biociklusba belép. A fotoszintézis alatt felszívódik a szén-dioxid a növényekbe, és a szén a növényi szerkezetbe épül be. A növényeket eszik az emberek és az állatok, az állatokat is eszik az emberek, tehát mindnyájunk tartalmazunk radioaktív szenet ebben az apró mennyiségben.

Mikor egy organizmus meghal, többé nem vesz fel szenet, és a benne levő szén-14-es tovább bomlik utánpótlás nélkül. Tehát, ha megmérik az olyan organizmusban levő C-14-es mennyiségét, ki lehet számolni, hogy mennyi ideje halt meg. A mintában levő C-14-es arányát most már nagyon pontosan lehet megállapítani tömegspektrometria használatával, amely képes egyes atomokat is megszámolni.

Mivel annyira alacsony a bioanyagban levő C-14-es aránya, és viszonylag rövid a felezési ideje, ezt a módszert csak olyan mintákon lehet használni, amelyek legfeljebb kb. 60.000 évesek (tízszeres felezési idő). Jellemzően a régészeti lelőhelyekről előkerült tárgyak és a papírból, papiruszból vagy pergamenből készült történelmi dokumentumok korát szokták vele becsülni. A C-14-es kormeghatározásra alávetett tárgyak példái a Holt-tengeri tekercsek és a Torinói lepel.

Említettem fönt, hogy a szénizotópos módszert tipikusan nem használják az üledékes kőzetek meghatározására. Feltételezik, hogy ezek sok millió évesek, tehát nem tartalmazhatnak még maradék mennyiségben sem C-14-est. E rétegek közül, viszont, van amely mégis tartalmaz radioaktív szenet, többek között szén, kőolaj, földgáz és meg nem kövesedett csontok, valamint olyan kőzetek, mint a mészkő (CaCO₃) és a dolomit (MgCa(CO₃)₂).

Mert mégis végeztek méréseket az olyan leleteken. Az elvárásokkal szemben, egyedül 1984 és 1998 között, a szakirodalomban közölték, hogy radioszenet találtak olyan mintákban, amelyek fosszíliákból, szénből, kőolajból és márványból származtak. Ezek a földtani rétegsor fosszília-tartalmazó részét képviselik, feltehetően több mint 500 millió éves perióduson keresztül. Mind tartalmaztak radiokarbont. Ráadásul, állítólagos 32-350 millió éves közötti kövült fa és szén mintákon végzett elemzések C-14-es kormeghatározást használva, 20.000 és 50.000 éves közötti időket eredményeztek. Feltehetően 1-3 milliárd éves gyémántok szintén 55.000 éves C-14-korokat adtak csupán.

A Bibilai idővonalhoz képest, ezek a korok még mindig túl magasok, de a nagyobb számok talán úgy magyarázhatóak, hogy a Föld mágneses mezeje erősebb volt a múltban, és ez védte a légkört a kozmikus sugaraktól, vagyis több szenet tartalmazott a bioszféra az Özönvíz előtt.

Ezek az eredmények megerősítik azt az állítást, hogy a föld kőzetei, rétegei több ezer évesek csupán, nem pedig több millió évesek. A szénizotópos kormeghatározás, tehát, nem bizonyítja be, hogy a föld sok millió, sőt több milliárd éves, hanem inkább arra utal, hogy sokkal fiatalabbnak kell lennie.

Források:

Radiocarbon dating
Online: https://en.wikipedia.org/wiki/Radiocarbon_dating#Dating_considerations

Snelling, Andrew A. Carbon-14 in fossils, coal and diamonds.
Online: https://answersingenesis.org/geology/carbon-14/7-carbon-14-in-fossils-coal-and-diamonds/

Stark, Anne M. Atmospheric carbon-14 measurements reveal natural production rate by cosmic rays.
Online https://www.llnl.gov/news/atmospheric-carbon-14-measurements-reveal-natural-production-rate-cosmic-rays#:~:text=Carbon%2D14%20is%20produced%20in,in%20the%201950s%20and%20'60s.

Bevezetés az eszkatológiába

 Régóta távol voltam, most pedig, újra foglalkozom bizonyos teológiai területekkel, és szeretnék

veletek néhány eredményt megosztani. Különösen a teremtés és tudomány, valamint az utolsó idők területére gondolok. Ezek mindkettő vitás kérdések, de szeretném ezekkel kapcsolatban néhány következtetésem közölni. Csak megemlítem, hogy mivel ezek vitás területek, nem tekintem üdvözség kérdésnek, sőt, néha olyan zavart okoznak, amely eltéríti a figyelmet a Krisztus gyakorlati követésétől. Mégis érdekes dolgok.

Korábban is írtam az eszkatológiáról, de azóta más következtetésre jutottam. Ami azt jelenti, hogy ezen a témán már kétszer megváltozott a véleményem, tehát, ki tudja, történik-e még egyszer, vagy nem? Itt a blogon hagyom azt, amit máskor írtam, tehát, utána lehet nézni, bár ezen túl ez már nem a véleményem.

Például, a következő dátumú bejegyzés:

2021. május 6.

Tehát, fogjunk bele.

Bevezetés az eszkatológiába

Pár évvel ezelőtt, készítettem erről videoklipet, amely itt tekinthető:

https://www.youtube.com/watch?v=dGOJHdFFszA&t=227s

Amit most itt írok, nagyjából ugyanazt az anyagot tartalmazza.

Az eszkatológia a teológiának az a területe, amely a végidőkkel foglalkozik. A terminus két görög szóból áll: ἔσχατος – eszkhatosz, amely utolsót jelent és λόγος – logosz, amely valaminek a tanulmányozására utal. Tehát az eszkatológia foglalkozik az utolsó időkről, a világ végéről.

Mivel nagymértékben olyan dolgokat tárgyalunk, amelyek még mindig nem történtek meg, és a Biblikus anyagot többféle módon lehet értelmezni, ez a téma meglehetősen bonyolult: sok elmélet létezik. Ugyanakkor, van néhány dolog, amelyet minden, ill. majdnem minden keresztény elfogad, tehát, nézzük meg először ezeket.

A Biblia szerint, a világnak, az univerzummal együtt, volt kezdete, mikor Isten mindent teremtett. „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” (I. Mózes 1,1). „ … az egek régóta voltak, és a föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára.” (II. Péter 3,5). Viszont, azt is látjuk, hogy ezeknek vége is lesz. „a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által megkímélve megmaradtak, hogy tűznek tartassanak fenn az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára.” (II. Péter 3,7).

Mióta Jézus Krisztus egyháza létrejött Pünkösd napján, azt a küldetését teljesíti, miszerint elviszi az evangéliumot az egész világba, mivel Jézus ezt megparancsolta. „Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ (korszak) végezetéig."” (Máté 28,18-20). Ez a jelen korszák már majdnem két ezer éve fennáll.

Amíg még tart ez a kor, és ha Jézus előbb nem jön vissza, mindnyájunk meghalunk és így jelenünk meg Isten elé. „elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik” (Zsidók 9,27)

Aztán a keresztények utolsó generációja nem hal meg, mert Jézus visszajön, feltámasztja a halottakat és elragadja az élőket. „Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.” (I. Kor. 15,50-53)

Miután feltámadnak a halottak, következik az ítélet, mikor jutalmak és büntetések kiosztása történik. „És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.” (Jel. 20:11-12)

A hívők nem kárhoznak el, a hitetlenek elvesznek. „Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.” (János 5,24). „Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.” (János 3,18)

Az olyan alapvető felfogásokon túl, van több területe az eszkatológiának, amely vitatott, a kereszténység különböző egyházai, irányzatai eltérő módon értelmezik ezeket. Többek között, ezek: a millennium jelentősége (Jel. 20,1-10), az egyház jövőképe, akar pozitív akár negatív, az Isten királyságának jelentése, valamint Izrael és az egyház viszonya. Vegyük ezeket majd sorba.

Hivatkozások.

A Szentírás, új magyar fordítás
Online: https://www.biblegateway.com/