Néhányan azt állítják, hogy az Ap. Csel. 13,48 arra utal, hogy azok a pogányok, akik Pál apostol üzenetére megtértek, az idők kezdete előtt erre voltak Istentől predesztinálva. Az új magyar fordítás szerint így hangzik a vers: „Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.” (Ap. Csel. 13,38 – HU-NT)
Más fordítások szerint: „A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének, és magasztalják vala az Úrnak ígéjét; és a kik csak örök életre választattak vala, hivének.” (Károli). Az egyszerű fordítás még ennél kifejezőbb: „Amikor ezt a más nemzetbeliek hallották, nagyon megörültek, és dicsérték az Úr beszédét. Akiket csak Isten kiválasztott az örök életre, azok mindannyian hívőkké lettek.” (HU-ERV).
Ezeket kevésbé ismert fordításokkal összehasonlítva: „A nemzetek örültek, ahogy ezt hallották, dicsőítették az Úrnak igéjét, és akik csak örök életre voltak rendelve, hittek.” (Csia). Ez egy kicsit másképpen adja a verset. A Vida fordításban szintén szerepel: „… voltak rendelve…”
A legtöbb ismert angol fordítás a Csia verzióhoz hasonlóan adja a verset, pl.: „And when the Gentiles heard this, they began rejoicing and glorifying the word of the Lord, and as many as were appointed to eternal life believed.” (kijelölt az örök életre) (ESVUK) Más fordítások szerint: appointed for eternal like (kinevezett) (NIV), appointed to (kijelölt) (NASB), ordained to (rendelt). (KJV).
Úgy tűnik, eléggé egyértelmű a helyzet. Viszont, mi lesz, ha megnézzük a görög szöveget? Ἀκούοντα δὲ τὰ ἔθνη ἔχαιρον καὶ ἐδόξαζον τὸν λόγον τοῦ κυρίου καὶ ἐπίστευσαν ὅσοι ἦσαν τεταγμένοι εἰς ζωὴν αἰώνιον. (SBLGNT)
A vonatkozó kifejezés itt: ἦσαν τεταγμένοι. (észan tetagmenoi). Ez a görög τάσσω (tasszó) ige a körülírt perfekt igeidőben. Gingrich (görög-angol) szótára szerint, tasszó többek között a következő jelentésekkel bír: appoint to, establish in, assign, devote, order, fix, determine (azaz: kijelöl, kinevez, kialakít, beoszt, rászán, rendel, rögzít, megállapít (kb.). Választ/kiválaszt nem szerepel a jelentések között, ami azt jelenti, hogy a legelterjedtebb magyar verziók rosszul fordítják a verset, és az ERV-HU különösen szörnyű, mivel Isten neve az eredeti szövegben egyáltalán nem található.
A görög kifejezés egyébként is érdekes, mert kétértelmű. A görög nyelven az ige használata rendkívül bonyolult, többek között azért, mert három igenem szerepel: aktívum, mediális és passzívum. Az aktív vagy cselekvő alak azt jelenti, hogy az alany hat a tárgyra, a passzívum vagy szenvedő mikor az alanyra hat a cselekvés, és a mediális vagy középnem mikor az alany magára hat. Magyar nyelven, bizonyos ikes igék felelhetnének meg a görög középnemnek, pl: az ember melegszik a tűznél (vö.: a tűz melegíti az embert - aktív, az ember melegíttetik - passzív). Az angol visszaható igével adja vissza: the man is warming himself by the fire.
Bizonyos görög igeidők, mint pl. az aorisztosz (egyszerű múlt), három formát használ az aktív, mediális és passzív igenemre (ἐλυσα, ἐλύσαμην, ἐλύθην), míg más időknél, mint pl. a jelen idő, csak két forma van, a mediális és a passzív tehát egyforma (λύω, λύομαι). A perfektnél, csak két forma létezik.
A szóban forgó versnél, tehát, a legtöbb Biblia fordítás a tetagmenoi participiumot passzív formájúnak érti, és úgy adja vissza: kinevezett, kijelölt vagy odaszánt. De tényleg helyes ez? Úgy tűnik, hogy ez a gondolat nem illeszkedik a történet folyásába. Lukács miért tesz ide egy olyan megjegyzést a predesztinációról, mikor nem erről beszél? Ha mediális igenemnek értjük, viszont, ezt jelentené: mind azok hittek, akik hajlottak, odaszánták magukat, készen álltak az örök életre. Ezt a fordítást javasolták bizonyos Biblia tudósok, mint például Brian Abasciano1 és Lee W. Brainard2, valamint mások, akikre utalnak a cikkeiben. Magyarul ez így hangzik: „Kérlek titeket, testvéreim: tudjátok Sztefanász házanépéről, hogy ők Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat: (HU-NT). És angolul: „Now I urge you, brothers - you know that the household of Stephanas were the first converts in Achaia, and that they have devoted themselves to the service of the saints” (ESVUK). Alapvetően egyforma a jelentése.
Mi van a görögben? Παρακαλῶ δὲ ὑμᾶς, ἀδελφοί· οἴδατε τὴν οἰκίαν Στεφανᾶ, ὅτι ἐστὶν ἀπαρχὴ τῆς Ἀχαΐας καὶ εἰς διακονίαν τοῖς ἁγίοις ἔταξαν ἑαυτούς·
Itt az aorisztosz aktív formában szerepel a tasszó ige, együtt a visszaható névmással: ἔταξαν ἑαυτούς· (etaxan heautousz), odaszánták magukat. Brainard szerint, ez az igehasználat megfelel a mediális igenemnek, így alátámasztja az Ap. Csel 13,48 vers ugyanazon a módon való megértését.
Fontoljuk meg az Ap. Csel. 13-ban leírt eseményt a szövegkörnyezetében is. A rész arról számol be, hogy mi történt Pál apostol első missziós útján. Miután Cipruson prédikált Pál és Barnabás, a Kis ázsiai Antióchiába jutottak el. Az evangelizáló útjain követett gyakorlata szerint, először ment Pál a zsidók zsinagógájába, hogy ott hirdesse a Jézusról szóló örömhírt. Az embereket érdekelte az üzenet, és megkérték őket, hogy a következő héten is beszéljenek erről. Akkor ez történt: „A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét. Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és káromolva ellene mondtak Pál beszédének. Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondta: "Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösségük légy a föld végső határáig. Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre hajlottak, mindnyájan hívővé lettek. (HU-NT – szerző módosítása) (Ap. Csel. 13,44-48).
Az elmesélés folyása szerint, tehát, a zsidók magukat méltatlanaknak tartották az örök életre, a pogányokkal ellentétben, akik készen álltak arra, hogy elfogadják. Ez a magyarázat értelmesnek tűnik a szövetkörnyezetben. Azt állítom, tehát, hogy a szóban forgó igét középnemnek kéne megérteni, amely a fenti fordítást megengedi. Nem szükséges feltételezni, hogy Lukács valamilyen idők előtti Isten által hozott örökkévaló dekrétumra kíván utalni.
Utalások
1.
Abasciano, Brian, On the translation of Acts 13:48, Society of
Evangelical Arminians,
online:
https://evangelicalarminians.org/brian-abasciano-on-the-translation-of-acts-1348/
2. Brainard, L.W.,
Perplexed by Acts 13:48? Soothkeep,
online:
https://soothkeep.info/perplexed-by-acts-1348/
Bibliográfia
Bible Gateway, online, https://www.biblegateway.com/
Gingrich, F.W., Shorter lexicon of the Greek New Testament, The University of Chicago Press, 1965
