2024. október 24., csütörtök

Bizonyos hitetlenek az üdvösséget eredményező feltétel nélküli kiválasztását ill. előre rendelését tanítja az Ap. Csel. 13,48?

 Néhányan azt állítják, hogy az Ap. Csel. 13,48 arra utal, hogy azok a pogányok, akik Pál apostol üzenetére megtértek, az idők kezdete előtt erre voltak Istentől predesztinálva. Az új magyar fordítás szerint így hangzik a vers: „Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.” (Ap. Csel. 13,38 – HU-NT)

Más fordítások szerint: „A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének, és magasztalják vala az Úrnak ígéjét; és a kik csak örök életre választattak vala, hivének.” (Károli). Az egyszerű fordítás még ennél kifejezőbb: „Amikor ezt a más nemzetbeliek hallották, nagyon megörültek, és dicsérték az Úr beszédét. Akiket csak Isten kiválasztott az örök életre, azok mindannyian hívőkké lettek.” (HU-ERV).

Ezeket kevésbé ismert fordításokkal összehasonlítva: „A nemzetek örültek, ahogy ezt hallották, dicsőítették az Úrnak igéjét, és akik csak örök életre voltak rendelve, hittek.” (Csia). Ez egy kicsit másképpen adja a verset. A Vida fordításban szintén szerepel: „… voltak rendelve…”

A legtöbb ismert angol fordítás a Csia verzióhoz hasonlóan adja a verset, pl.: „And when the Gentiles heard this, they began rejoicing and glorifying the word of the Lord, and as many as were appointed to eternal life believed.” (kijelölt az örök életre) (ESVUK) Más fordítások szerint: appointed for eternal like (kinevezett) (NIV), appointed to (kijelölt) (NASB), ordained to (rendelt). (KJV).

Úgy tűnik, eléggé egyértelmű a helyzet. Viszont, mi lesz, ha megnézzük a görög szöveget? Ἀκούοντα δὲ τὰ ἔθνη ἔχαιρον καὶ ἐδόξαζον τὸν λόγον τοῦ κυρίου καὶ ἐπίστευσαν ὅσοι ἦσαν τεταγμένοι εἰς ζωὴν αἰώνιον. (SBLGNT)

A vonatkozó kifejezés itt: ἦσαν τεταγμένοι. (észan tetagmenoi). Ez a görög τάσσω (tasszó) ige a körülírt perfekt igeidőben. Gingrich (görög-angol) szótára szerint, tasszó többek között a következő jelentésekkel bír: appoint to, establish in, assign, devote, order, fix, determine (azaz: kijelöl, kinevez, kialakít, beoszt, rászán, rendel, rögzít, megállapít (kb.). Választ/kiválaszt nem szerepel a jelentések között, ami azt jelenti, hogy a legelterjedtebb magyar verziók rosszul fordítják a verset, és az ERV-HU különösen szörnyű, mivel Isten neve az eredeti szövegben egyáltalán nem található.

A görög kifejezés egyébként is érdekes, mert kétértelmű. A görög nyelven az ige használata rendkívül bonyolult, többek között azért, mert három igenem szerepel: aktívum, mediális és passzívum. Az aktív vagy cselekvő alak azt jelenti, hogy az alany hat a tárgyra, a passzívum vagy szenvedő mikor az alanyra hat a cselekvés, és a mediális vagy középnem mikor az alany magára hat. Magyar nyelven, bizonyos ikes igék felelhetnének meg a görög középnemnek, pl: az ember melegszik a tűznél (vö.: a tűz melegíti az embert - aktív, az ember melegíttetik - passzív). Az angol visszaható igével adja vissza: the man is warming himself by the fire.

Bizonyos görög igeidők, mint pl. az aorisztosz (egyszerű múlt), három formát használ az aktív, mediális és passzív igenemre (ἐλυσα, ἐλύσαμην, ἐλύθην), míg más időknél, mint pl. a jelen idő, csak két forma van, a mediális és a passzív tehát egyforma (λύω, λύομαι). A perfektnél, csak két forma létezik.

A szóban forgó versnél, tehát, a legtöbb Biblia fordítás a tetagmenoi participiumot passzív formájúnak érti, és úgy adja vissza: kinevezett, kijelölt vagy odaszánt. De tényleg helyes ez? Úgy tűnik, hogy ez a gondolat nem illeszkedik a történet folyásába. Lukács miért tesz ide egy olyan megjegyzést a predesztinációról, mikor nem erről beszél? Ha mediális igenemnek értjük, viszont, ezt jelentené: mind azok hittek, akik hajlottak, odaszánták magukat, készen álltak az örök életre. Ezt a fordítást javasolták bizonyos Biblia tudósok, mint például Brian Abasciano1 és Lee W. Brainard2, valamint mások, akikre utalnak a cikkeiben. Magyarul ez így hangzik: „Kérlek titeket, testvéreim: tudjátok Sztefanász házanépéről, hogy ők Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat: (HU-NT). És angolul: Now I urge you, brothers - you know that the household of Stephanas were the first converts in Achaia, and that they have devoted themselves to the service of the saints” (ESVUK). Alapvetően egyforma a jelentése.

Mi van a görögben? Παρακαλῶ δὲ ὑμᾶς, ἀδελφοί· οἴδατε τὴν οἰκίαν Στεφανᾶ, ὅτι ἐστὶν ἀπαρχὴ τῆς Ἀχαΐας καὶ εἰς διακονίαν τοῖς ἁγίοις ἔταξαν ἑαυτούς·

Itt az aorisztosz aktív formában szerepel a tasszó ige, együtt a visszaható névmással: ἔταξαν ἑαυτούς· (etaxan heautousz), odaszánták magukat. Brainard szerint, ez az igehasználat megfelel a mediális igenemnek, így alátámasztja az Ap. Csel 13,48 vers ugyanazon a módon való megértését.

Fontoljuk meg az Ap. Csel. 13-ban leírt eseményt a szövegkörnyezetében is. A rész arról számol be, hogy mi történt Pál apostol első missziós útján. Miután Cipruson prédikált Pál és Barnabás, a Kis ázsiai Antióchiába jutottak el. Az evangelizáló útjain követett gyakorlata szerint, először ment Pál a zsidók zsinagógájába, hogy ott hirdesse a Jézusról szóló örömhírt. Az embereket érdekelte az üzenet, és megkérték őket, hogy a következő héten is beszéljenek erről. Akkor ez történt: „A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét. Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és káromolva ellene mondtak Pál beszédének. Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondta: "Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösségük légy a föld végső határáig. Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre hajlottak, mindnyájan hívővé lettek. (HU-NT – szerző módosítása) (Ap. Csel. 13,44-48).

Az elmesélés folyása szerint, tehát, a zsidók magukat méltatlanaknak tartották az örök életre, a pogányokkal ellentétben, akik készen álltak arra, hogy elfogadják. Ez a magyarázat értelmesnek tűnik a szövetkörnyezetben. Azt állítom, tehát, hogy a szóban forgó igét középnemnek kéne megérteni, amely a fenti fordítást megengedi. Nem szükséges feltételezni, hogy Lukács valamilyen idők előtti Isten által hozott örökkévaló dekrétumra kíván utalni.


Utalások

1. Abasciano, Brian, On the translation of Acts 13:48, Society of Evangelical Arminians, online:
https://evangelicalarminians.org/brian-abasciano-on-the-translation-of-acts-1348/

2. Brainard, L.W., Perplexed by Acts 13:48? Soothkeep, online:
https://soothkeep.info/perplexed-by-acts-1348/


Bibliográfia

Bible Gateway, online, https://www.biblegateway.com/

Gingrich, F.W., Shorter lexicon of the Greek New Testament, The University of Chicago Press, 1965

2024. szeptember 23., hétfő

Problémák az elragadtatás analógiáival

 A diszpenzációs tanításban, a fő bizonyíték igék a nyomorúság előtti elragadtatás alátámasztásához az következők: I. Thesszalonika 4:13,18, különösen a 16. vers, és I. Korinthus 15, különösen a 51-52. vers.

Ezekben az igékben ez áll: „Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.” (I. Thessz. 4,13-18)

Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött!”

„Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?”
A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.
De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (I. Kor. 15,50-57)

Ezek a legerősebb bizonyíték igék a nyomorúság előtti elragadtatás elképzelésének alátámasztására. Figyelemre méltó, viszont, hogy csak az elhunyt szentek feltámadására és az élők elragadtatására utalnak. A következők nem kerülnek említésre:

1) Mi történik itt a hitetlen halottakkal, illetve élőkkel.

2) Mikor találkoznak a szentek az Úrral, mi történik utána (Megmaradnak a levegőben, visszatérnek a mennybe, vagy tovább haladnak a föld felé?)

3) Valamiféle antikrisztus.

4) Valami nyomorúság, 7 évig tartó, vagy más.

5) Jeruzsálem, Izrael, vagy a templom.

Nézzünk még három érvet, amelyet bemutatnak a nyomorúság előtti elragadtatás tanúsításához.

1. Valami akadályozza a bűn embere megjelenését (II. Thesszalonika 2,6)

A szakasz így hangzik: „Ami pedig a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét és a hozzá való gyülekezésünket illeti, arra kérünk titeket, testvéreim, hogy ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektől származó kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna. Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia. Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy ő isten. Nem emlékeztek rá, hogy még amikor nálatok voltam, megmondtam nektek mindezt? És azt is tudjátok, hogy mi tartja vissza most még, hogy csak a maga idejében jelenjék meg. A törvénytiprás titokban már folyik, csakhogy annak, aki azt most még visszatartja, el kell tűnnie az útból. És akkor jelenik meg nyíltan a törvénytipró, akit az Úr Jézus meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetelének fenségével.”

(II. Thessz. 2,1-8)

A diszpenzációs nézet az, hogy az elragadtatás után, az antikrisztus felállítja a saját (a fenevad) képmását a jeruzsálemi templomban, és így megszentségteleníti azt. Először jegyezzük meg, hogy az szakasz nem említi meg az antikrisztust, a fenevadat, a képmást vagy Jeruzsálemet. Ezeket a fogalmakat importálni kell más igékből, amelyek feltehetően ugyanarról a szereplőről szólnak.

Ha nézzük a szakaszt, ez a gondolat problémás. A törvénytipró nem jelenhet meg, amíg el nem távozik a visszatartó erő. Pál azt várja, hogy a thesszaloniaiak már tudják ezt, és megértik, hogy Jézus nem jöhet vissza amíg meg nem jelenik a bűn embere. Ha, pedig, a visszatartó erő az egyház, vagyis az egyházban élő Szent Szellem, akkor az el kell távoznia a törvénytipró keletkezése előtt. Tehát, hogyan láthatják a hívők a bűn emberét, ha már nincsenek itt, hogy lássák? Azt kell hinnünk, hogy Jézus nem jöhet vissza, amíg meg nem jelenik a bűn embere, de a bűn embere nem jelenhet meg, amíg Jézus vissza nem jött? Ez nem működik.

Az a gondolat, hogy az egyház/gyülekezet a visszatartó erő nem egyezik meg a szakasszal, és ez nem lehet képe egy nyomorúság előtti elragadtatásnak.

Tehát, mire utal az ige? Mivel Pál nem mondja világosan, hogy mire gondol, sokan spekuláltak azon, hogy mi lehet a visszatartó erő.

Az ősegyházatyák közöl sokan írtak erről az igéről, és általában azt gondolták, hogy Pál figyelembe veszi Dániel látomását a négy vadállatról, amely a könyvének hetedik részében szerepel. Úgy értik a négy vadállatot, hogy ezek négy királyt, vagy birodalmat jelképeznek, amelyek Dániel napjai után keletkeznének. Kiderült, hogy ezek: Babilon, Médo-Perzsa, Görögország és Róma. Akkor, a negyedik birodalom elpusztulása után jelene meg egy másik király, aki harcolna Isten népe ellen, és egy időre le is győzné őket. Az Atyák úgy értették, hogy Pál erre utal II. Thesszalonika 2-ben, és mivel olyan király még nem jelent meg Pál idejében, az „Úr napja” nem jönne azonnal.

Az olyan Atyák mint Aranyszájú Szent János, Iréneusz, Jusztinusz Martír, Hippolütosz, Tertullianus, Római Cirill, Jeromos és Ambrus, akik írtak erről, egyetértésben voltak azon, hogy a visszatartó erő, amire utalt Pál, a Római Birodalom volt. Még azok, akik a Birodalom bukása előtt éltek, azt állították, hogy mikor megszűnik a Római Birodalom, akkor megjelenne a Dániel próféciájában kis szarvként képviselt törvénytipró. Ha helyes ez a nézet, az magyarázatot adna arra, hogy Pál miért volt annyira enigmatikus. Őt ellenezték Thesszalonikában a zsidók, és azzal vádolták, hogy a Császár ellen beszél (Ap. Csel 17,1-9). Bajba kerülhet, tehát, ha világosan beszél és levele rossz kezekbe kerül.

Ugyanolyan véleményen voltak olyan XV.-XVI. századi reformátorok, mint Hus, Luther, Kálvin, Knox és Tyndale is. Addig már rég eltűnt a Római Birodalom, és azt tanították, hogy a bűn embere a pápaságot szimbolizálta. Ebben az esetben, mikor Pál beszélt az „Isten templomáról”, az egyházra gondolt volna, amely lehetséges, ha összehasonlítjuk más páli írásokkal: I. Koringthus 3,16-17 és II. Korinthus 6,16. A középkorban a római katolikus egyház nagy hatalommal rendelkezett, voltak olyan pápák, akik azt állították, hogy ő az Isten, valamint Krisztus valódi tanítványait kínozták és megölték.

Ez a magyarázat megegyezik a Jelenések könyvének úgy nevezett historicista vagyis történelmi magyarázatával, amely manapság nem olyan népszerű, mint volt egy-két századdal ezelőtt. Nem akarok dogmatikus lenni, de ez a magyarázat arról, hogy mi a „visszatartó érő” és ki a „bűn embere” legalább értelmes.

2. A Noé napjairól és a kivonulásról szóló érvek (Máté 24,37-39; II. Mózes 12,12-13)

Máté 24, az úgy nevezett kis apokalipszis, tartalmazza többek között a következőt: „Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül. Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!. Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!” (Máté 24,36-44)

A diszpenzácionalizmus szerint, az egyház „elvétetik”, hogy biztonságban legyen, és azok, aki „hátramaradnak” átmennek a nyomorúságon és végül is elítéltetnek. Az Özönvíz analógiában, viszont, azok, aki elvétetnek, illetve elsöpörtetnek, meghalnak az özönvízbe, és azok, akik megmaradnak ők elmenekülnek a bárkában. Ez fordítva van, tehát, az Özönvíz nem lehet képe a nyomorúság előtti elragadtatásnak.

Lót történetében, viszont, amelyet nem említ Máté de Lukácsban található („Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek; de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.” - Lukács 17,28-29), azok menekülnek, aki eltávoznak a szituációból, és a ottmaradtak elpusztulnak. Talán a lényeget nem a részletekben kell keresni. Például, olyan magyarázatot is halottam, hogy mivel a végidők olyanok is lesznek, mint „Noé napjaiban”, azt jelenti, hogy visszatérnek a Nefilim (amelyekre utal I. Mózes 6,1-4). Ez azt jelenti, hogy az utolsó időkben démon-ember hibridek garázdálkodnak a földön. Természetesen, Jézus nem utal olyasmire.

A lényege annak, hogy olyan lesz a helyzet, mint Noé és Lót napjaiban az, hogy ez illusztrálja mennyire hirtelen és váratlan lesz Krisztus visszajövetele. Az emberek csak élik a mindennapi életüket, és hirtelen visszajön az Úr.

A kivonulás történetében, a hébereket nem távolította el Isten Egyiptomból mikor jöttek a csapások, hanem megtartotta őket benne, az elsőszülöttek esetében is: „Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött - én, az Úr. De az a vér jel lesz házaitokon, amelyekben ti laktok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító csapás, amikor megverem Egyiptom földjét.” (II. Mózes 12,12-13)

Úgy tűnik, hogy ez jobban illusztrálja azt, hogy Isten hogyan tartja meg az ő népét, a mások ellen lezajló ítéletek közepette is. Ez nem utal nyomorúság előtti elragadtatásra.

3. A hallgatás érve (Jelenések könyve)

Az érv úgy hangzik, hogy a Jelenések könyvében az egyház/gyülekezet szó 18-szor szerepel az első három részben, utána, pedig, egyáltalán nem. Együtt azzal, hogy János mennybe való felvétele (4,1-2) szintén illusztrálja, azt jelenti, hogy az egyház eltávozik a földről a 3. rész végén, és minden más esemény a nyomorúság előtti elragadtatás után történik. Mindenképpen gyenge az érv.

A nyomorúság előtti elragadtatást nem tanítja világosan a Jelenések könyve, de a Biblia máshol sem, ami azt illeti. Egyébként, a további látomásai alatt, úgy tűnik János néha a mennyben (pl.: 4-6, 8, 12 részek), néha a földön van (7, 9-11, 13). Ez nem történhet meg a teljes egyházzal.

A szentek szó 13-szor szerepel a 3. rész után, és a legtöbbször az újszövetségben ez a szó a Krisztusban hívőkre utal (pl., többek között: Ap. Csel. 9,13. 26, 10. Róma 8,27. 16,15. I. Korinthus 1,2). Az egyetlen egyértelmű kivétel Máté 27,52. Az az állítás, hogy a Jelenések könyvében ez valami mást jelent, az egyszerűen alaptalanul beleolvassa a feltett teológia nézetet a szakaszba, mindenféle exegézis nélkül.

Még egy verset a Jelenések könyvéből használják a nyomorúság előtti elragadtatás alátámasztására, ami a következő: „Mivel megtartottad állhatatosságra intő beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak.” (Jelenések 3,10). A kísértés szót πειρασμός (peiraszmosz) próba vagy megpróbáltatás szóval is lehetne fordítani. ,Megtartalak téged a megpróbáltatás órájában’ az elragadtatásra akar utalni. Nem gondolom, hogy ez a vers rólam szól, vagy akárki másról sem, aki a huszonegyedik században él. Ez a vers része egy kis ázsiai gyülekezetnek (Filadelfia) első században írt levélnek. A világ szó οἰκουμένη (oikoumené) és a föld szó γῆ (gé), a jelentése, tehát, lehetne: „a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész római világra, hogy megkísértse azokat, akik az országban laknak (azaz, Izraelben). „Eljövök hamar” bizonyára jelentős is (11. v.). A könyvet az első században írta János. Nehezen elképzelhető, hogy ennek a versnek valami köze lenne a feltámadáshoz vagy az elragadtatáshoz.

Összegezve, bár a halottak feltámadását, valamint az utolsó ítéletet világosan tanítja a Szentírás, azt az elképzelést, hogy Krisztus visszajövetele előtt hét évvel történik egy elragadtatás, nem írja egyértelműen sehol. Ezt ki kell vonni bizonyos szövegek kombinációiból, amelyeknek talán semmi közük nincs egymáshoz. Mindezeket az igéket másképpen, véleményem szerint jobban lehet magyarázni, olyan módon, amely nem tartalmaz nyomorúság előtti elragadtatást.


Források:

Greg, Steve, Teachings on Matthew’s Gospel, Book of Daniel, Eschatology, Dispensationalism
Online: https://thenarrowpath.com/

The Holy Bible, ESVUK version.
Online: https://www.biblegateway.com/

2024. szeptember 20., péntek

Mit mutat nekünk a James Webb űrtávcső?

 A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space telescope – JWST) indítására 2021. december 25.-én került sor. Az 1990-ben indított Hubble űrtávcső következő generációs űrtávcsőként tervezték. A Hubble Föld körüli pályán fut és főleg a látható fény tartományában működik. Látványos eredményeket hozott, sok távoli galaxist érzékelt, kb. 6-8 vöröseltolódásig. A vöröseltolódás feltehetően a világegyetem tágulásából fakad, minél távolabb a galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódás. Feltételezik, hogy ezek a galaxisok úgy látszanak, mint 12,8 milliárd évvel ezelőtt néztek ki, kb. egy milliárd évvel azután, hogy az állítólagos ősrobbanás létrehozta az univerzumot.

A szekuláris tudósok meglepődtek az eredményeken, amelyek azt mutatták, hogy azok a távoli galaxisok teljesen kialakultak voltak, nem pedig kiforratlanak. A Hubble távcső nem tud messzebbre látni, mivel a vöröseltolódás még magasabb, a kibocsátott fényt elnyelik a hidrogén atomok, tehát, ezek a még távolibb galaxisok átlátszatlanok.

A James Webb űrtávcsövet úgy tervezték, hogy még messzebbre lásson. A tervezés már a 1990-es években elkezdődött, de a tervezés, a megépítés és a kihelyezés több évtized munkája volt. A távcső tükre sokkal nagyobb a Hubble távcsőénél, arannyal bevont berilliumból készült. Ez a távcső infravörös sugárzást érzékel, a látható fénnyel ellentétben, tehát még távolibb galaxisokat láthat. E cél megvalósítása érdekében, extrém alacsony hőmérsékletnél funkcionál, kevesebb, mint 40K (-240 °C).

A JWST nem Föld körüli pályán mozog, hanem a Lagrange-pont L2-nél a nap körül forog, együtt a földdel, másfél millió kilométerre távolabb a naptól. Ez azt jelenti, hogy nem lehet karbantartani, de eddig jól működik. A Wikipédia cikke szerint, a beruházás céljai a következők:

1. Az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek.

2. A galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása.

3. A csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a megértése.

4. A bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

Kicsit gúnyosan megjegyezném itt, hogy a NASA éppen 10 milliárd dollárt adott ki, hogy létrehozzon valamit, amely tanulmányoz olyan dolgokat, amelyek nem történtek meg.



Mielőtt bármilyen eredmények jöttek volna a JWST-től, teremtéshívő tudások a következőket mondták: A JWST-vel észlelt felfedezések továbbra is ellentmondani fognak a világegyetem eredetéről megfogalmazott evolúciós elméleteknek, és bonyolítani fogják azokat. Jusson eszünkbe, hogy a materialisták feltételezik, hogy úgy néznek ezekre a dologra, ahogyan voltak a távoli múltban, hamarosan az ősrobbanás után.

A szekuláris tudósok előremondták, hogy milyen eredményeket vártak:

1. Nagyobb távolságnál, kevesebb galaxist vártak, lényegében semmilyent 14. vöröseltolódásnál messzebbre.

2. A legtávolibb, legrégibb galaxisoknak lenne alacsony tömege, szabálytalan, formálatlan lennének (bébi galaxisok).

3. A legtávolibb galaxisokban nem lenne nehéz elem (azaz, hidrogénnél, héliumnál, lítiumnál nehezebb) és csak III. populációs csillagok lennének.

Tudniillik, a materialista elméletek szerint, a nehezebb elemek a csillagokban jönnek létre. Ezek felrobbannak, aztán újra formálódnak újabb csillagokká. A III. populációs csillagok feltehetően a legkorábbiak, tehát, csak könnyű elemeket tartalmazhatnak. A II. populációs csillagok nehéz elemeket is tartalmaznak, az I. populációsak még több olyanokat. A mi napunk I. populációs csillag akar lenni.

Érdekes megjegyezni, hogy az I. és II. populációs csillagokat látják az univerzumban, a III. populációsakat pedig nem, ezek csak elméleti szinten léteznek.

Jason Lisle teremtéshívő csillagász szintén jósolt néhány dolgot, mielőtt beérkeztek volna az első eredmények:

1. Sok galaxist fognak látni, még a 14. vöröseltolódáson túl is.

2. A legtávolibb galaxisok teljesen kiformáltak, masszívak és jól strukturáltak lesznek.

3. A legtávolibb galaxisokban lesznek nehéz elemeket tartalmazó csillagok.

Az első képek 2022 júliusában jöttek be. Tehát, mit találtak valójában?


1. Nagy távolságban is sok galaxis található, még 14. vöröseltolódáson túl, egészen 15.-20.-ig.

2. A legtávolibb galaxisok teljesen kiformáltak, masszívak és jól strukturáltak. Nincsenek bébi galaxisok.

3. A legtávolibb galaxisokban nehéz elemek is kimutathatóak.

Jason Lisle szintén mondta előre, hogy a szekuláris tudósak mentegetőnek majd:
Felépül a bizonyíték, hogy az első galaxisok korábban jöttek létre, mint vártuk….”
sok galaxis kiformálódhatott az univerzumban korábban, mint eddig gondoltunk”

Az is felmerült, hogy a 13,5 milliárd évet, mint az univerzum eddig feltételezett korát, meg kéne duplázni.

Teremtéshívő tudósok nem lepődnek meg az eredményeken, mivel hiszik, hogy függetlenül attól, milyen messzire található egy galaxis, teljesen kiformáltan és éretten jött létre. I. Mózes 1,16 – a csillagokat is Isten teremtette.


Források:

James Webb Space Telescope
https://en.wikipedia.org/wiki/James_Webb_Space_Telescope#Mission_goals

James Webb űrtávcső
https://hu.wikipedia.org/wiki/James_Webb_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91

Faulkner, Danny. Why the Hubble telescope is causing evolutionists to panic
https://www.youtube.com/watch?v=zqUkhyxCbPE

Harwood, Mark. New telescope findings challenge big bang theory
https://www.youtube.com/watch?v=SgSITin3obc

Lisle, Jason. JWST
https://www.youtube.com/watch?v=EOx7tbSLGk0&t=1474s

Creation.live. The mind-blowing purpose of outer space
https://www.youtube.com/watch?v=_UCXl2rVQWY